Bevezetés
(Az alábbi cikk Mike Klimo teóriájának – nem annyira szó szerinti – fordítása. Az eredeti honlap itt érhető el)
A híres sárga szöveg elhalványodik a végtelen űrben. A kamera lefelé fordul, és egy hatalmas bolygó, és annak két holdja tárul fel. Hirtelen egy apró Lázadó hajó száguld el, majd egy pillanattal később felbukkan az őt üldöző Birodalmi Csillagromboló – a hihetetlenül hatalmas hajó kitölti a vásznat. A látvány lélegzetelállító.
És ami még ennél is lélegzetelállítóbb, hogy ez az egyetlen 30 másodperces képsor felvázolja mind a film alapsztoriját, azaz egy kis csapat Lázadó küzdelmét a gonosz Galaktikus Birodalommal szemben, mind az emberi szellem rettenthetetlen természetét – és mindezt anélkül, hogy egyetlen szó is elhangozna. Mesteri példája a vizuális történetmesélésnek.
Nyilvánvaló, hogy a Star Wars: IV. Epizód – Az új remény (1977) vitathatatlanul a mozitörténelem egyik leghíresebb nyitójelenetével kezdődik.
Most hasonlítsuk össze az első epizód, a Baljós Árnyak (1999) nyitányával: a kezdő szöveg lassan eltűnik a végtelenben, kamera le, egy kis űrhajó repül el a kamera előtt, és aztán… leszáll.
A Red Letter Media a Baljós árnyak megjelenésekor rögtön már a nyitányt is kritizálta, szerintük unalmasan kezdődik, mivel egy ilyen régóta várt, új Star Wars filmnek sokkal ütősebbnek kellene lennie annál, hogy két Jedi leszállási engedélyt kér egy lebegő fánkra, aminek gömb van a közepén.
Ha az Új reménnyel hasonlítjuk össze, természetesen a fenti megállapítás igaz… Ám sokkal érdekesebb dologra bukkanunk, ha a Baljós árnyak kezdését a Jedi visszatérével vetjük össze.
Az első epizódban egy köztársasái cirkáló közeledik a Naboo bolygó felé, amelyet a Kereskedelmi Szövetség csatahajói vesznek körbe. Vágás a hajó pilótafülkéjébe. A kapitány leszállási engedélyt kér. A képernyőn egy idegen megadja az engedélyt. A cirkáló ezután továbbrepül a csatahajó felé, és leszáll.
A Jedi visszatér úgy kezdődik, hogy egy birodalmi komphajó leválik egy csillagrombolóról, és a Halálcsillag felé repül, amely az Endor erődhold felett lebeg. Vágás a komp pilótafülkéjébe. A kapitány kéri a biztonsági pajzs deaktiválását, hogy leszállhasson a Halálcsillagra. A Halálcsillag irányítóterméből megkapják az engedélyt. A komp ezután továbbrepül a Halálcsillag felé, és leszáll.
Íme a képről-képre összehasonlítás a két nyitányról:
Egyértelmű hasonlóságok vannak a két jelenetsorban. Mindkettőben egy kisebb hajó száll le egy gömbszerű állomásra, amely egy zöld bolygó körül kering. És mindegyik hasonló felvételekből áll össze.
Ugyanakkor vannak nyilvánvaló különbségek is. Először is, a Baljós árnyakban a cirkáló a „jófiúk” hajója, a Jedi-ben a birodalmi komp a „rosszaké”. Másodszor, a köztársasági cirkáló ablakán keresztül a békés Naboo bolygót láthatjuk, míg a komp ablakán keresztül a koponyaszerű, félkész Halálcsillagot. Harmadszor, a mozgás ellentétes. A köztársasági cirkáló balról jobbra repül, a birodalmi komp pedig jobbról balra. Még néhány kamera beállítás szöge is meg van fordítva. A cirkáló leszállását alulról veszi a kamera, míg a kompot felülről. Ha így nézzük, a két jelenetsor majdnem egymás tükörképe.
Bár az előzmény filmek tele vannak az eredeti trilógiára mutató utalásokkal, ez azért meglepően szokatlan. Ha azt feltételezzük, hogy szándékos, akkor pláne felmerül a kérdés, hogy az első epizód nyitánya miért éppen a hatodik rész nyitányára reflektál? Van itt valami több is? Vagy csak furcsa véletlen?
Anne Lancashire, a Torontói Egyetem Dráma és Film szakának professzora egy 2000-ben megjelent esszéjében (Baljós árnyak: Ismétlés, Variáció, Integráció) írja, hogy George Lucas valami egyedit hozott létre a populáris filmek terén. Nem egy történetvezetés szempontjából független előzményt és annak folytatását teremtette meg, hanem egy mitológiai történetet – tele egzotikus lakókkal és szörnyekkel, amely legalább 6 egymástól függő részből áll és amelynek részei mitológiai és metaforikus egészet alkotnak.
Ez azt jelenti, hogy Lucas egy epikus szextetté bővítette az eredeti trilógiát, tele történeti és strukturális mintákkal, filmes utalásokkal és vizuális képekkel. Tehát Lancashire szerint mindegyik filmet úgy kell olvasni, mint egy részt a nagyobb, egységes egészben.
Lucas maga is megerősített ezt egy interjúban A klónok támadása megjelenésekor: „Minden résznek meg kell állnia a saját lábán, kivéve, hogy ez csak egy fejezet a könyvből. Ez nem a könyv. Nem áldozhatom fel az egyiket a másikért, azaz folyamatosan egyensúlyoznom kell a jelen helyzet és a nagyobb egész között. A jelennek is megkapónak kell lennie, de sokkal fontosabb az egész kép.”
Lancashire Anakin és Luke életét párhuzamba állítja: Anakin – akárcsak Luke – egy fiatal fiú a Tatooine sivatagbolygóján, egy „széthullt” családból, és mindketten hirtelen lehetőséget kapnak, hogy részt vegyenek egy nagyszabású kalandban, amelyben egy nemesi származású fiatal lánynak segítségre van szüksége, és amelyben egy Jedi lovag lesz a mentora. Akárcsak Luke, Anakin is elfogadja ezt a lehetőséget, aztán keresztülszelik az űrt ezzel a mentorral, hogy próbák elé álljanak (Luke számára ez Leia megszöktetése a Halálcsillagról, Anakin számára pedig egy szó szerinti próba a Jedi tanács előtt). Akár az Új remény, az első film is azzal ér véget, hogy a fiú különleges ereje segítségével megmenti a barátait a pusztulástól azzal, hogy megsemmisíti az ellenség űrállomását. A történet részletei szintén megfeleltethetők egymásnak: a Jedi mentor tanácsai, hogy hallgasson a megérzéseire, a mentor halála egy fénykard-párbajban, a szövetségesek gyülekezője az ősi romoknál.
Ahogy az Új remény cselekménye, úgy a Baljós árnyaké is három részre osztható Joseph Campbell mítoszkereső műve alapján: a hős elindul a küldetését végrehajtani, beavatás (próbák sora) és a visszatérés (amely során eléri a végső győzelmet). Ugyanez a sztori mintázata az eredeti Star Wars filmeknek külön-külön (ahol A Birodalom visszavág harmadik blokkja – a visszatérés – csak A Jedi visszatér első részében valósul meg), és ez az átívelő mintázata az egész trilógiának is. Új remény: indulás, A birodalom visszavág: beavatás, A Jedi visszatér: visszatérés.
Bizonyára kitaláltátok már, hogy a Star Wars mind a hat része ugyanezt a mintázatot adja a teljes egészre vetítve, csak itt Anakin a főhős: indulás a Baljós árnyakban, beavatás a második és harmadik részben, és visszatérés a negyedik, ötödik és hatodik epizódban (kezdve a felismeréssel, hogy Luke a fia a negyedik és ötödik részben, zárva azzal, hogy feláldozza magát Luke-ért, és ezáltal feltámad a hatodik rész végén). A történet és a mítosz mintázatainak ismétlése adja az egész eposz ciklikus, egyre összetettebbé váló emberi tapasztalását mind az egyéni életekre, mind a különböző generációkra vetítve, miközben végig követi Anakin életét gyerekkorától a haláláig.
Hovatovább, érdemes megemlíteni, hogy ez az ismétlődés és ciklikusság a politikában is tetten érthető.
Lancashire úgy látja, hogy ez az ismétlődésnek jelentős szerepe van a film tervezésében és céljában.
Lucas gyakran beszélt az ismétlés használatáról a Star Wars-ban. Általában zenei vonatkozásban hozta elő: „A Star Wars tudatosan lett úgy megírva, mint egy zenei mű, olyan témákkal, amelyek önmagukat ismétlik különböző mértékben, és ez egyik generáicóról a másikra is igaz.” De máshol meg a költészetet, és a rímeket hozta fel példának.
Ezek szerint eléggé nyilvánvalónak tűnik, hogy a Baljós árnyak és az Új remény összefonódnak valahogy. Még a címük is hasonló, mind témájában (Baljós vs Remény), mind szerkezetében (névmás-melléknév-főnév. Nyilván ez az angol címre igaz elsősorban).
De mi a helyzet a többi epizóddal?
Ha Lucas költészeti analógiáját vesszük, és a Star Wars egy hatsoros versnek tekintjük, akkor A Baljós árnyak (A) az Új reményre (A’) rímel, A Klónok támadása (B) A Birodalom visszavágra (B’), A Sith-ek bosszúja (C) pedig A Jedi visszatérre (C’). Ahogy máshol is említették már, elég bizonyíték erre, ha összehasonlítjuk a filmek utolsó képeit.
Lucas maga is bevallotta, hogy a két főhős (Luke és Anakin) párhuzamosan járja végig a saját útját, hasonló helyzetekbe kerülnek, néha még hasonló szöveget is mondanak, szóval hasonló élményekekben van részük.
Ez mind szép és jó, de mi a helyzet az eredeti kérdéssel? Miért egyezik meg szerkezetében a Baljós árnyak és A Jedi visszatér nyitánya? Ez még zavaróbb most, hogy tudjuk, hogy a Baljós árnyak az Új reményre rímel.
Közelebb kerültünk a megoldáshoz?
Nem.
Mivel itt van az, hogy az „intertextuális mintázatok” valójában apró darabkák a sokkal nagyobb, összetettebb kirakósban. És míg egyesek bizonyos egyezőségekre leltek a darabkákban, senki nem fedezte fel a mögöttes mintázatot, és nem jött rá, miképpen passzolnak ezek a darabok, és hogyan néz ki a teljes kép. Egészen mostanáig.
A megoldás pedig nem más, mint a „kör kompozíció”.
Az ezeréves kínai írásbeliségtől Homérosz és a Biblia epikus költészetéig a kör kompozíció egy olyan struktúra, amely a legtöbb az ősi szövegben megtalálható szerte a világon.
A legegyszerűbb formája a kiazmus, amely olyan retorikai eszköz, amely azzal ér egy nagyobb hatást, hogy a szöveg első részét a másodikban megismétli, de fordított sorrendben. Példa erre Kennedy híres mondata: „Ne azt kérdezd, hogy az országod mit tehet érted, hanem azt, hogy te mit tehetsz az országodért.”
A kör kompozíció ennek a struktúrának a nagyobb méretű, felduzzasztott változata, és a következőképpen működik:
A történet elemek sorából áll, amelyek egy jól elkülöníthető középpont felé tartanak. Aztán a körvonalon visszafordulunk, és az első sorozat ismétlődik meg, de fordított sorrendben, amíg a történet visszafordul a kezdőpontjába.
Ez azt jelenti, hogy az első és az utolsó elem felel meg egymásnak, valamint a második és az utolsó előtti, és így tovább, amíg létre nem jön a tükrözött elemekből álló kör. Betűkkel leírva: A B C C’ B’ A’.
Oké, de mi köze van ennek a Star Wars-hoz?
A hat Star Wars film együtt egy struktúrált kör kompozíciót hoz létre. A sémát olyan gondosan kidolgozta Lucas, annyira okosan megszerkesztette, hogy ezeket a filmeket egy olyan közös egyetemes struktúrába egyesítette, amely a teljes egyensúly és szimmetria érzetét kelti.
Míg többen azért reklamáltak, hogy az előzményfilmekből hiányzik az eredetiség Lucas részéről, a kör kompozíció éppen az ellenkezőjét tárja fel: Lucas látomása ambíciózus és semmihez sem hasonlítható a film történetében.
A kör kompozíció szabályai:
- Magyarázat vagy prológus, amely felállítja a színpadot, meghatározza az időt és a helyet. Megmutatja a fő konfliktust.
- Felezés: A kör kompozíciót ketté kell vágni a középpontban. Ez egy képzeletbeli vonal a középpont és a kezdet között, amely kettévágja a művet, az első fele az indulás, a második a visszatérés.
- Párhuzamos részek: a gyűrű két részét párhuzamosan kell rendezni.
- Jelzők, amelyek az egyes részeket jelölik: a kör kompozíció egyes részeit azért kell világos módon megjelölni, hogy az olvasó/néző tudja, mikor kezdődik és végződik egy rész.
- Központi terhelés: míg a modern történeteket gyakran tálalják tiszta, egyenes módon, ahol a tetőpont a vég közelében következik be, a kör kompozíció a tetőpontot vagy a fő-konfliktust középre helyezi. Ráadásul a legfontosabb mondanivaló is a kör fordulópontjára kerül.
- Kör a körben: Egy nagyobb kör kompozíció tartalmazhat kisebb köröket. Némely akár úgy is rendeződhet, hogy a ketté vágott felek maguk is egy kört alkotnak. Vagy kisebb köröket, körcsoportokat is ki lehet alakítani. Ilyen csoportos körökre jó példa a Biblia.
- Lezárás két szinten: Végül a kör kompozíció lezárása becsatlakozik a kezdetbe, és lezárja a történetet mind szerkezeti, mind tematikus szinten. Az expozíciót úgy kell megtervezni, hogy kapcsolatban legyen a befejezéssel. Az olvasónak/nézőnek fel kell ismernie, hogy a befejezés már előre volt vetítve a kezdésben.
A kör kompozíciót nem hagyományos módon kell befogadni, sokkal inkább körkörösen, mint egyenes vonalon. És akkor kap értelmet az egész, amikor a befogadó megérti az elemek közti összefüggéseket.
Mielőtt belemerülnénk a részletekbe a Star Wars kapcsán, lássuk hogyan is néz ez ki messziről. Íme a teljes mintázat avagy a Star Wars kör kompozíció rímképlete:
ABC C’B’A’
Tehát a Baljós árnyak rímel a Jedi visszatérre, A klónok támadása A birodalom visszavágra, míg A Sith-ek bosszúja Az új reményre.
Ez azt jelenti, hogy az elemek (avagy epizódok) sora a Baljós árnyakkal kezdődik, és a kritikus középpontot A Sith-ek bosszújában éri el. Aztán a kör fordul és az első sorozat ismétlődik meg fordított sorrendben, végigvezetve a történetet a körvonal mentén a kezdethez.
És ahogy az összecsengő elemek a kör kompozícióban kulcsszavakkal vannak megjelölve, a párban álló Star Wars filmek köre aprólékosan rímelnek egymásra filmes megoldásokkal, mint az elbeszélés szerkezete, történet pontok, vizualitás, párbeszéd, témák és zenék.
A későbbi cikkekben végigvisszük, hogy a hat Star Wars film hogyan felel meg a fenti feltételeknek.
Addig is, az SWMini legyen veletek!
