star_wars_episode_vii_the_force_awakens.png

A szerkesztőség legtöbb tagjának tegnap lehetősége volt megnézni az új Az Ébredő Erő c. mozifilmet. A továbbiakban SPOILERMENTESEN én fejtem ki az első benyomásaimat, így nem kell attól félni, hogy lelövünk bármilyen konkrét történet elemet. Inkább a benyomásainkat és véleményünket szeretnénk összegezni.

Nagy várakozásokkal vártam a filmet, de annyira nem féltettem, hiszen J.J. az előző két Star Trek film helyett is Star Wars filmeket rendezett.

Röviden: imádtam az új részt, bár találtam benne két nagy hibát és én még pozitívan álltam hozzá olyan elemekhez ezen kívül, ami másoknak nem tetszett. A két komoly hibáról spoilermentesen nem tudok írni.

Vegyes észrevételek: J. J. Abrams maga az ultimate Star Wars fan, ezt mindig is nyilatkozta, és érződik az új filmen. Az eredeti trilógiával sokkal szorosabb az új filmnek a kapcsolata, mint az előzmény trilógiának volt a 4-5-6-tal, ami alapvetően egy jó dolog. És nem csak a szereplők miatt, hanem látvány és rendezés terén, nincs minden tele értelmetlen csili-vili palotákkal. Ugyanakkor, ha valaki ír egy listát, hogy az eredeti trilógiában mik a kedvenc jelenetei, szinte kivétel nélkül mindet kipipálhatná. Mivel minden ilyen, jobb szó híján “átvett” részben volt valami változtatás, és nem csak egyszerű másolásról volt szó, ezért nekem nagyon tetszett. Erre még külön rá is játszanak néha, tehát nem arról van szó, hogy hülyének néznek minket, és azt hiszik, nem tűnik majd fel nekünk. Mások ettől a falra másztak. Tény, hogy egy trilógia best of jelenteit belesűríteni egy filmbe, plusz még saját tartalmat adni a filmnek, az nem egyszerű, és így a film tempója helyenként túl gyors volt, nem volt minden olyan szinten kifejtve, hogy megértsük, most mi miért is történik. Bár ez inkább a a második felére volt igaz. Ezzel rá is térek a következő pontra

Történetvezetés/Tempó: Az első 45 perc szerintem a legjobb 45 perc, amit bármelyik Star Wars filmből vágatlanul megnézhetnénk. Közepe kicsit furcsán hat, mintha csak kellene valami átvezetés a végéhez. Ahol meg túl sok minden történik egyszerre.

Hangulat: hamisítatlan Star Wars, néha kicsit sok, ezt a jelenetet már láttam érzéssel. Ugyanakkor viccesebb, mint bármelyik korábbi film, sok a poén, laza poénok, a legtöbb elég gördülékeny a szereplőktől, Han, Finn és Poe is néha remek sorokat kapott. Igen, a régi szereplők dinamikája meglepően jó volt, kicsit féltem attól a résztől. Aki idegesített, az C-3PO volt. Régen szerettem, de most csak kb. betették a filmbe, mert be kell tenni. Az új gárda is jól alakít. Alapvetően a könnyed vicces jelenetek jól tudnak váltakozni a pergő akció dús pillanatokkal, és az érzelmesebb percekkel.

Látvány: e-l-k-é-p-e-s-z-t-ő. És nem csak arról beszélünk, hogy szép. A modellek, maszkok és a CGI effektek együtt bámulatosak. Idegenek, űrhajók, helyszínek. A fény-árnyék váltakozások a történet mesélésének fontos elemei lettek, nem csak azt a célt szolgálták, hogy “huh, mennyivel menőbb lenne ez a jelenet a sötétben?”. A lens flare effektet sem vitték annyira túlzásba, mint a Star Trek esetében. A fénykardok nem csak statikus rudak, hanem pulzáló energianyalábok, amelyek mintha inkább lángoló kardok lennének, főleg Kylo Ren piros kardja miatt jön ez az érzés. Kylo Ren-ről még biztos fogunk beszélni  a következő évtizedekben, hogy mennyire sikerült karakteresre, egyénire kialakítani. Szerintem kapott elég jellemvonást, hogy ne csak Darth Vader 2 néven fusson majd a rajongók között. Darth Maul-lal kapcsolatban az egyik legnagyobb kihagyott lehetőség pont az volt, hogy szó szerint semmit sem tudtunk róla, így nem is érdekelt minket a sorsa.

Hang: most magyarul néztük meg, hétvégén lesz szerencsém angolul is megnézni. Pár új szinkronszínésszel nem vagyok kibékülve, akik az Első Rend szolgálatában álltak (köztük Kylo Ren-nel sem), és van egy mondat, ami szerintem elég fontos lenne a “fluff” szerint, és magyarul szerintem kétértelműen fogalmazták meg, remélem, angolul kitalálom, mit akartak mondani :D.

Zene: ha véletlenül találunk olyan pontot, amiben jobb volt az új trilógia ennél a résznél, akkor az a zene. Szerintem mindenki fülében ott van pár az új zenei témák között, ami a Baljós árnyakban bejött. Gondoljunk csak a végső fénykard csata alatt szóló melódiára. Az Ébredő Erő inkább olyan zenei szempontból, mint a Hobbit a Gyűrűk urához képest. Van benne pár új akkord, ami jó, de nagyrészt a régebbi anyag újrafelhasználása. Ami nem akkora baj, mert jó a régi Star Wars zene. De régen a zene is egy eszköz volt a történet elmesélésében, itt csak néha sikerül ellátnia ezt a funkciót, akkor nagyon jól, hozzá kell tenni. Ellenben a legtöbb jelenet alatt azt se tudom megmondani, volt-e zene.

Összegzés:  hagyományok tiszteletben tartásával, azokból építkezve, a világ (logikus?) továbbgondolásával kapunk egy olyan filmet, ami mint egy régi ismerős köszönt minket. Vannak hibái? Vannak, még talán nagyok is. De mind az előző 6 Star Wars filmnek voltak hibái, kapásból 3-nak sokkal nagyobbak. Ha nem akartak volna ilyen sok eseményt beszorítani a végére, ez lehetett volna (számomra) a legjobb Star Wars film. Így valahol az első 4-ben van, majd pár év múlva megírom, hol helyeztem el végül a listámon. Lehet azért, mert friss az élmény, de most a Birodalom visszavág után második helyre tenném. Egyébként 9/10.

Megjegyzés: a Szerkesztőség tagjai között erősen eltérő vélemények is vannak, az elkövetkező napokban azokat is olvashatjátok.

Addig is, időben álljatok be a büfék előtti sorban, nehogy lemaradjatok az izgalmas, film előtti reklámokról!

Az Erős Idegzet legyen Veletek!

További bejegyzések

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ