„Maguk a Galaxis legjobb pilótái között vannak. Azoknak is kell lenniük, ha ezt az űrhajót akarják vezetni.”

Ackbar admirális az endori csata előtti eligazításon a B-szárnyúkat vezető pilótáknak

b-wing_infly.jpg

Az A/SF-01 B-szárnyú nehéz űrvadászbombázó, avagy egyszerűen csak B-szárnyú űrvadászgép a Lázadók Szövetség Flottájának az egyik legnagyobb és legjobban felfegyverzett űrvadászbombázója. Az elnevezés a gép formájára utal függőleges pozícióban történő repülés közben, ugyanis a felső és az alsó kitüremkedő részek egy B betűre hasonlítanak. A harci mód aktiválásakor a két oldalsó szárny merőleges pozícióba kerül a gép törzsével, a formája így egy elnagyolt kard formájára hasonlít, ezért „Blade-wing”-nek azaz Penge-szárnyúnak is nevezték egymás között a pilóták.

Történelem

A B-szárnyú fejlesztése nem sokkal a yavini csata után kezdődött meg. A Lázadás kisméretű űrvadászgép kötelékeket alkalmazó taktikája sokkal eredményesebb volt a Birodalmi Flotta erői ellen, mint azt bárki is gondolta volna korábban, akár a Lázadás vezetői, akár a birodalmi parancsnokok közül. Válaszul a már nem figyelmen kívül hagyható fenyegetettségre, a Birodalom minél több olyan nagyméretű hadihajó gyártásába és állomásoztatásába kezdett, amelyeknek fő szerepe az ellenséges űrvadászok elleni védelem biztosítása. Az elsődlegesen ebben a szerepkörben alkalmazott hajótípus a Lázadók Szövetsége által is igen jól ismert EF76 Nebulon-B kísérő fregatt volt. A Lázadás erői viszont anyagilag nem engedhették meg maguknak, hogy ugyanakkora erőket vessenek be egy-egy űrbéli összecsapás során, ahogyan azt a Birodalom tette. A technikailag már elavultnak számító Y-szárnyú űrvadászbombázó kötelékek pedig sorozatos és nagymértékű veszteségeket szenvedtek a hadihajók elleni támadások során. Új taktikára volt tehát szükség, amennyiben a Lázadó Szövetség Flottája fel akarta venni a versenyt az ellenség erőivel.

A Lázadók legnagyobb előnyének mindig is a soraikban tevékenykedő személyek számítottak a Birodalommal szemben. Nagyjából egy évvel a Yavin melletti összecsapás előtt a Lázadó Szövetsége megtámadott egy birodalmi Lambda-osztályú szállítóhajót az Eriadu bolygó mellett, melynek utasai Wilhuff Tarkin Nagy Moff – aki az Eriadu rendszer szülötte és ez idő tájt a körzet birodalmi vezetőjeként tevékenykedett – és Bevel Lemerisk voltak, utóbbi a Halálcsillag nevű szuper-fegyver tervezője. A lázadó erőknek a támadás során sikerült megszöktetniük a híres Mon Calamari taktikust, Gial Ackbart, aki Tarkin személyi rabszolgája volt. ackbar_hs.jpg

A Lázadás Flottájának kinevezett parancsnokaként Ackbar forradalmasította a flotta hadászati és harcászati tevékenységét. Ahhoz, hogy sikeresen szembeszálljanak a Birodalom új, a konvojainak megvédésére alkalmazott stratégiájával, Ackbar tisztában volt vele, hogy ugyanakkora tűzerővel rendelkező űrhajókat kellene bevetniük egy-egy támadás során, azonban azok elvesztését a Lázadás nem engedhette meg magának. Ezért felvetette egy új űrvadászgép-típus kifejlesztésének a lehetőségét, melyet elsődlegesen a nagy hadihajók elleni összecsapásokra terveznének meg. A Lázadás Vezérkara támogatta az ötletet és kinevezte Ackbart a Shantipole projekt vezetőjévé. Az admirális a Roche rendszerbe utazott, ahol a Slayn és a Korpil nevű Verpine kolóniák segítségét kérte az új hajó kifejlesztéséhez.

Az admirális felügyelete alatt a Verpine mérnökök elkészítették a B-szárnyúak első prototípusait. Bane Nothos a helyi birodalmi kerületi kormányzó tudomást szerzett az új hajótípus körüli munkálatokról, azonban nem lépett közbe azonnal, hogy megakadályozza a kivitelezésüket. Terve az volt, hogy megvárja amíg a B-szárnyúak elkészülnek, majd egy támadás során megszerzi azokat a Birodalom számára. (Micsoda lángelme…) A birodalmi erők támadását azonban pont az új prototípusok segítségével sikerült meghiúsítani, így az első éles harci bevetésük után az új vadászbombázók a Lázadás erőihez kerültek. A leszállításukat követően azonnal létre is hoztak belőlük egy új köteléket, mely a keresztségben a Tőr (Dagger) század nevet kapta.

Az új század pilótái név szerint a következők voltak: Netrem Pollard – hívójele Black Dagger, Nera Dantels – hívójele Blue Dagger, a Falleen dagger_squadron_insignia.jpgbolygóról származó Callen Troyt – hívójele Gold Dagger, Vin Nothos – hívójele Scarlet Dagger és a Suskafoo nevű Verpin. Első feladatukként egy Lázadó egység kimenekítését kapták, akik a Birodalmi vonalak mögött rekedtek.
Az hoth-i csatát követően, a Zsivány század vezére Wedge Antilles is több alkalommal beült az új – az éles bevetések során kitűnően vizsgázott – űrvadászgép pilótafülkéjébe, először a Bakura Birodalmi Börtön felszabadítására indított rajtaütés során, majd a Kothlik bolygónál történt, Motivator nevű Birodalmi-osztályú Csillagromboló elleni támadáskor, amikor az megpróbálta elfogni a Razor nevű CR90-es korvettet. A Motivator legénysége a lázadó hajón található lopott tervrajzok visszaszerzését kapta feladatául, melyek történetesen a Második Halálcsillag tervei voltak. Az endori csata idején a B-szárnyúak ugyan csak limitált mennyiségben voltak bevethetőek, de így is kulcsszerepet játszottak az új, elődjénél sokkalta veszélyesebb űrállomás  ellen indított támadás során. A vadászbombázók pilótáinak sikerült két Birodalmi-devastator-anh.pngosztályú Csillagrombolót is elpusztítaniuk, név szerint a Devastator-t és a Vehement-et. A csatát követően, hála a B-szárnyúak moduláris felépítésének a gépeket tűzoltásra alkalmas felszereléssel látták, ezzel nagyban segítvén az űrből aláhulló törmelék okozta erdőtüzek oltását.

A Galaktikus Birodalom elleni győzelem után a B-wingek továbbra is a Lázadók Szövetségének flottájában szolgáltak, majd később az Új Köztársaság is alkalmazta őket nehéz űrvadászbombázó szerepkörben. Ilyen típusú hajók is részt vettek a Bakura elleni invázió meghiúsításában, valamint a Zsinj hadúr ellen indított imperial_star_destroyer_eaw_3.jpghadjáratban is jelentős sikereket értek el velük a Nova század pilótái, amikor is sikerült elpusztítaniuk a Razor’s Kiss és az Iron Fist nevű Szuper-osztályú Csillagrombolókat. Horton Salm tábornok Védelmező (Defender) századát is B-szárnyúakkal szerelték fel a Zsinj elleni hadjárat során. Coruscant felszabadításakor legalább egy kötelék, név szerint a Lándzsás (Lancer) század is ezeket a típusú űrvadászbombázókat használta, miközben támogatást nyújtott a Han Solo tábornok által vezetett hadseregcsoportnak.

Egyes B-szárnyú hajókat átalakítottak, melynek során az YT-tipusú koréliai szállítóhajó pilótafülkéje és turbólézerágyúk kerültek felszerelésre rájuk, így úgynevezett „Rondák” vagy Koréliai/B-szárnyúak lettek. A „Ronda” hajótípus egyedi ismertetőjele, hogy különböző űrhajók alkatrészeit szerelik össze egy hajótestben. Eredetük a Koréliai rendszerben tevékenykedő – általában a környék csempészeit és kalózait járművel ellátó – független űrhajógyárakhoz vezethető vissza. Ilyen átalakított űrvadászokat használtak a Sacorrian Triád erői az Első Koréliai Felkelés során, azonban nem vehették
fel a versenyt az ellenük felvonult bakurai flottával.

Hosszú szolgálati ideje alatt a B-szárnyú típus fontos szerepet játszott mind az Új Köztársaság, mind a később megalakult Galaktikus Szövetség által vívott összecsapásokban. A Yuuzhan Vong Háború alatt minden nagyobb ütközetnél ott voltak ezek a hajók is, példaként a Coruscant-i csatát, a Yuuzhan’tar-i ütközetet, az Ebaq-i csatát és a második Borleias-i csatát érdemes megemlíteni. A későbbi Sötét Fészek Krízis idején és a Második Galaktikus Polgárháború alatt is alkalmazták őket. Érdekességként megemlítendő, hogy a jóval későbbi Besh-tipusú személyi besh.jpgűrvadászt is a B-szárnyú alapján tervezték.

Felépítés

A 16.9 méter hosszú és a szárnyak zárt állapota esetén 2.5, nyitott pozíció esetén pedig 7.3 méter széles megerősített duraacél hajótesttel rendelkező A/SF-01 B-szárnyú elődjét, a szintén Slayn&Korpil gyártású H-60 Tempest bombázóban kell keresnünk, míg a szárnyrendszerét a V-19 Tempest űrvadászgép alapján tervezték meg megalkotói. A szárnyak nyitott állapotban kissé félszeg kinézetet adtak az űrhajónak, talán a legjobban egy fej nehéz keresztként lehetne leírni a formáját. Az elsődleges szárny hajótestként funkcionált, melynek egyik végére a pilótafülke, a túlsó végére pedig egy fegyverállvány került felszerelésre. A két kinyitható másodlagos szárny, mely nagyjából a hajótest egyharmadánál található, ugyancsak fegyverállványokkal volt felszerelve. Elsődleges szerepe a Birodalom hadihajóinak megtámadása és elpusztítása volt, azonban részt vett kísérőküldetésekben is, valamint bevethető volt az űrben és atmoszférában is.
A moduláris felépítés megkönnyítette az A/SF-01 könnyű átszerelését, így egy-egy bevetésre sokkal kisebb munkával tudta felkészíteni a Lázadók kiszolgálószemélyzete, mint a Szövetség bármely egyéb hajóját. A pilótafülke egy egyedi giroszkóprendszerrel volt a hajótestre felfüggesztve, így a pilóta helyzete bármilyen repülés közbeni manőver esetén is stabil maradt. Az űrvadászbombázót kétfajta meghajtást kapott, mégpedig a bwing-e2_egvv.jpgQuardex Kyromaster hajtóművet vagy pedig a Slayn&Korpit JZ-5 típusú fúziós tolóhajtóművet. Az előbbi ugyanaz volt, mint ami a Corellian Engineering Corporation által gyártott YT-1300-as könnyű szállítóhajókon is megtalálható. A forgatható hajótest lehetővé tette a hajók függőleges indítását az arra kiképzett indítóállványzatról, de vízszintesen is le tudott szállni, ha arról volt szó.
Az energiaellátásról a Vinop O2K típusú cryogenikus energia cellák és egy ionizáló reaktor gondoskodott. A hajtóműveken kívül egy 2-es osztályú Slayn&Korpil Hyd–997-es hiperűrhajtómű került beszerelésre, a nagy távolságú bevetésekre alkalmassá téve ezzel a hajót.

Vezérlőrendszer és elektronika

A hajó vezérlésért a Microaxial által gyártott LpM-549-es típusú navigációs számítógép, valamint egy Narmox HG.6w repülésiránytó rendszer felelt. A két rendszert eredetileg kisebb méretű hadihajók számára fejlesztették ki.

Fegyverzet

A B-szárnyúba egy Fabritech ANv-9q szenzor egység, kiegészítve egy PH-5s nagy hatótávú, szakaszos tachion felderítő tömbbel, valamint egy PK-8f rövid hatósugarú, elsődleges veszély érzékelő háló került beszerelésre. Célzórendszere már az RZ-1-es A-szárnyúban és a T-65-ös X-szárnyúban is használt Fabritech gyártmányú ANq 3.6-os célzó komputerből és az IN-344-B „Sightline” holografikus képalkotórendszerből állt. A fejlett komputerrendszerhez kötött fegyverek pontosabb célzása érdekében a pilóta a lézerágyúk mellett elhelyezett, kis energiájú célzólézerek segítségével mérhette fel a célpont és a hajója közötti távolságot, majd az így megkapott adatok segítségével precíziós csapást hajthatott végre az összes fegyver egyidejű elsütésével. Természetesen ez az opció helyzetfüggő volt és a különböző fegyverrendszerek külön-külön is működésbe hozhatóak voltak.
Vessünk egy pillantást a B-szárnyú igencsak impozáns felszereltségére, ami a fegyverzetét illeti. A standard felszerelésben a három darab ArMeK SW-7a típusú könnyű ionágyú mellett egy Gyrhill R-9X nehéz lézerágyú, egy Gyrhill 72-es iker automatarészecskeágyú valamint két darab Krupx MG9-es proton torpedóvető kapott helyet, mely utóbbi 8 darab torpedó tárolására és kilövésére volt alkalmas. A hajó védelméért egy Sirplex Zr-41-es típusú védőpajzsgenerátor felelt.

A hajón a pilótán kívül 45 kilogrammnyi egyéb rakománynak volt hely, teljes feltöltöttség mellett pedig egy hétig volt üzemképes. Később készült két variánsa, melyek a B-szárnyú/E és a B-szárnyú szállítóhajó nevet viselték.
Az E-típus pilótafülkéje – az altípus az „Elongated”, azaz Meghosszabbított nevet viselte – átalakításra került ígydaggersquadron.jpg a pilóta mellett egy, a fegyverzetért felelős személy is elfért benne. Ez az újítás megkönnyítette a pilóta dolgát, ugyanis így csak a repülésre kellett koncentrálnia, ebből pedig az következett, hogy jócskán megugrott a B-szárnyúak számlájára írható elpusztított hajók száma. Ebből az altípusból két fajta is készült az idők során, az első generációs gépeket szimplán katonai célokra használták, míg a második E2-es jelzésű gépek inkább személyi harci gépeknek készültek. Gail Ackbar admirális is egy ilyen hajót használt személyes űrhajójaként.
A második altípus pilótafülkéjnek méretét még jobban megnövelték a Slayn&Korpil mérnökei, így a pilóta mellett már két utas szállítására is alkalmassá vált a hajó.
Az A/SF-01 B-szárnyú nehéz űrvadászbombázógépet eredetileg arra szánták, hogy lecseréljék vele a korosodó BTL-Y sorozat hajóit. Az erősebb fegyverzet és a jóval erősebb pajzsok alkalmasabbá tette a B-szárnyúakból álló kötelékeket, hogy sikeresen elpusztítsák a célpontként kijelölt nagyméretű hadihajókat. Azonban az hajóknak komoly hátrányai is voltak. Amellett, hogy kihívás volt repülni velük, lassúak voltak és kevésbé agilisek, így viszont nem jeleskedtek az ellenséges űrvadászgépek elleni küzdelemben. A nagyméretű hajótest könnyű célponttá tette a gépet, valamint nem rendelkezett akkora páncélzattal, mint az Y-szárnyú. Ennek következtében nem vette át teljesen a BTL-ek szerepét egészen az Új Köztársaság megalakulásáig. Mindemellett körülményes volt a szervizelése is, mivel földi állomásozáskor konkrétan az oldalán feküdt a gép, így a javításokat igencsak nehézkes és időigényes volt elvégezni.

Másik hátránya ennek az egyedi ssd_vengeance.jpghajótestnek a giroszkóp rendszer gyakori meghibásodása volt. Manőverezés során amennyiben túl sok éles kanyart végzett a pilóta, a fülkét forgásban tartó mechanika beragadhatott, ezzel konkrétan egy valószínűleg nem éppen megfelelő pozícióba zárva a hajótestet. Az endori csata idején csak kevés volt az olyan Lázadó pilóta, aki megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkezett a hajótípus vezetésében, így az ütközet során jóval kisebb számban voltak bevethetőek, mint ahogy azt a Lázadók Szövetségének vezérkara remélte.
A B-szárnyú kötelékek kedvelt és bevált taktikája lett támadás során, hogy egymás mellett, szorosan alakzatot tartva rárepültek kijelölt célpontjukra, össztüzet zúdítottak rá ami túlterhelte az ellenséges hajó védőpajzsait, majd pedig torpedóik egyszerre történő kilövésével megsemmisítették azt.

Az A/SF-01 B-szárnyú nehéz űrvadászbombázóval a Lázadók Szövetségének hadiflottája egy igencsak értékes és hasznos űrhajó típussal gyarapodott. Ugyan azt a szerepkört, amit eredetileg terveztek neki nem volt teljes mértékben átvenni a BTL Y-szárnyúaktól, de ennek ellenére is kijelenthetjük, hogy nélkülük még nehezebb dolga lett volna a Szövetségnek a Galaktikus Polgárháború megnyerésében.

star-wars-b-wings.gif

 

Felhasznált források:
A Wookiepedia témába vágó cikkei
Bill Smith Star Wars – The Essential Guide to Vechicles and Vessels

További bejegyzések

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ